|
Új piaci területek létrehozása
2000. 1. szám
A vállalatok többsége arra törekszik, hogy versenytársait utolérje és maga mögött hagyja. Ezért a riválisokéhoz hasonló stratégiákban gondolkodik, ami fej-fej melletti költség- és minőségversenyt eredményez. Az innovatív vállalatok viszont új piacok létrehozásával emelkednek ki versenytársaik közül, vagyis azzal, hogy olyan termékeket vagy szolgáltatásokat hoznak létre, amelyeknek nincs közvetlen versenytársuk. Ahelyett, hogy a verseny határain belül maradnának, szisztematikusan túllépnek azokon, így feltáratlan területekre jutnak. Ez a megközelítés jelenti az igazi értékinnovációt. Azért, hogy könnyebb legyen az új piaci lehetőségek szisztematikus feltárása, a szerzők egy értékgörbének nevezett új eszközt fejlesztettek ki, amellyel szemléletesen ábrázolható a termék vagy szolgáltatás értékének fogyasztói megítélése.
Új értékek felismerése a szellemi tulajdonban
2001. 2. szám
Hogyan teremtsünk innovációs műhelyt?
2001. 3. szám
Korcsolyázz oda, ahová majd a pénz gurul
2003. 1. szám
Az ismert hokijátékos, Wayne Gretzky szokta mondani: a győzelemnek az a titka, hogy mindig elsőként kell oda korcsolyázni, ahová majd a korong csúszik. Ez az üzleti sikerre ugyanígy érvényes, és ebben a jövedelmezőségről felállított új elmélet segíthet.
A fogyasztói igények hasznosítása az innovációban
2003. 1. szám
Sok vállalatnál megkérdezik a vevőket, milyennek szeretnék látni az új termékeket és szolgáltatásokat, ám a kérdezők egyáltalán nem megfelelően fognak hozzá az igények felméréséhez. A vásárlói vélemények rögzítésének új módszere az innovációs folyamat felpezsdítésével kecsegtet.
Kipróbált szerepek, változó esélyek: a diffúzió szárnyain
2003. 1. szám
A legkiválóbb újdonság is a közömbösség falába ütközhet már a vásárlóval való találkozás első pillanatában. Vannak törvényszeruségek a gyakran ismétlődő döntési helyzetekben, vagy a véletlenek alakítják a jövőt?
Az innováció lehetőségei
2003. 3. szám
Az üzleti életben az innováció ritkán jön létre az inspiráció fellobbanó szikrájának hatására. Az újdonság valójában hétfajta lehetôség hidegfeju mérlegelésébôl ered.
Az innovatív szervezet – előnyös-e a virtuális?
2003. 3. szám
Az üzleti életben az innováció ritkán jön létre az inspiráció fellobbanó szikrájának hatására. Az újdonság valójában hétfajta lehetôség hidegfeju mérlegelésébôl ered.
Innovációs esélyek és lehetőségek
2003. 3. szám
Az üzleti életben az innováció ritkán jön létre az inspiráció fellobbanó szikrájának hatására. Az újdonság valójában hétfajta lehetôség hidegfeju mérlegelésébôl ered.
Találja meg az innováció ígéretes lehetőségét!
2003. 5. szám
Az új termékötletek többsége nélkülözi az inspirációt, vagy nem gyakorlatias. Az öt innovációs mintán alapuló szisztematikus tervezési folyamat segítségével szellemes és gyakorlati értékű ötletek születhetnek.
A HBR 2003-as listája
2003. 5. szám
K+f a szolgáltatásokban A Bank of America úttörő kísérletei
2003. 6. szám
A szolgáltatók régóta szenvednek az innováció esetlegességének következményeitől, egy vezető bank azonban bebizonyítja, hogy a szolgáltatásfejlesztés is lehet olyan precíz, mint a termékfejlesztés.
Jövedelmező innováció
2004. 2. szám
Sokféle módja van annak, hogy egy új terméket bevezessünk a piacra. Ha nem veszi fontolóra az összeset, sok pénzt hagyhat az asztalon.
Átütő erejű elképzelések 2004-ben
2004. 4. szám
Új gondolatok, amelyek megváltoztatják az üzleti világot a biológia, az idegtudományok, a közgazdaságtan, a pozitív pszichológia, a hálózattudomány, a marketing, a menedzsmentelmélet területén, és másutt.
Növekedés szűkös idôkben
2004. 6. szám
A jó ötletekhez nem kell sok pénz. Bemutatunk öt kipróbált módszert az olcsó innovációra.
Hogyan változnak az iparágak?
2005. 1-2. szám
Az iparágak jól megkülönböztethetô változási pályákat követnek. Az innovációs befektetések sokkal nagyobb valószínűséggel térülnek meg, ha figyelembe vesszük ezeket az utakat.
Darwin és a démon: innováció érett vállalkozásokban
2005. 3. szám
Az innováció testet ölthet termékekben, folyamatokban, a marketingben, üzleti modellekben stb. Melyik fajtájával foglalkozzunk? Attól függ, hol is tartunk termékkategóriánk életciklusában.
Termékeny súrlódás-Miként gyorsíthatják fel a problémás üzleti kapcsolatok
2005. 6. szám
A más vállalatokkal lebonyolított tranzakciók „vitaforrása”
nem mindig kiküszöbölendő elem.
Önkényes kiválasztás és a benchmarking buktatói
2005. 7-8. szám
Figyelemre méltó kutatások szerint az üzleti siker titkai közé tartozik a legjobb gyakorlatok követése, az összpontosítás az alapvető tevékenységekre, és az erős kultúra.
De vigyázat! Ezek és más bevett elképzelések bukáshoz is vezethetnek.
Azonnal piacra lépni, vagy kivárni?
2005.10. szám
A Crescordia termékeit világszerte nagyra becsülik. A versenytársak viszont nemrég radikális, ámde még tökéletlen új technológiát dobtak piacra. Kimaradhat-e a vállalat a forradalomból?
Szabadalmi társulások a szellemi tulajdon hatékonyabb kiaknázására
2006. 2. szám
A tudás üzleti hasznosításának monopolizálására szolgáló szabadalmak akár a versenytársak együttműködésének alapjává is válhatnak.
Saját vagy kihelyezett k+f?
2006. 2. szám
Az RLK Media innovatív, csúcsminőségű elektronikai fogyasztási cikkeinek köszönheti hírnevét. Vásárlói azonban egyre inkább átpártolnak a tömegtermékekhez, így az RLK is kénytelen újragondolni stratégiáját. A kutatás-fejlesztés kihelyezése megmenti vagy tönkreteszi a vállalatot?
A HBR-lista
2006. 5. szám
Az átütő erejű ötleteket felmérve a következő izgalmas témákat találtuk: a majdani vezetők legfontosabb jellemvonása, a digitálisan kettéhasadt személyiségek piaci potenciálja; egy új kihívás, ami keményebb, mint a kockázat menedzselése, és az olajimportáló országok legnagyobb reménye.
Innováció kontra bonyolultság. Jóból is megárt a sok - de mikor sok?
2006. 5. szám
A nyereséget csökkentő bonyolultság okának meghatározásához a vállalatoknak azonosítaniuk kell innovációs billenési pontjukat, azt a pontot, ahol a termékinnováció szintje a bevételt és a nyereséget is maximalizálja.
Ne bonyolítsuk túl a termékeket!
2006. 9. szám
Nem csak ébresztőóra, hanem CD-lejátszó és aromaterápiás eszköz is! De várjunk csak, többet is tud: van benne rövidhullámú adó, és diktafonfunkció a késő esti zseniális gondolataink megőrzésére. És ez még nem minden...
Radikális innovációk menedzselése
2006. 10. szám
Lehet, hogy két bizonyosság van: az egyik a trendek létezése, a másik az igazi meglepetések előre nem látható megjelenése? Hogyan menedzseljük a folyamatot, ha ezek együttesen tűnnek fel?
Igazítsuk innovációs stratégiánkat innovációs ökoszisztémánkhoz
2006. 10. szám
A sikeres innováció elengedhetetlen feltétele, hogy ugyanolyan gondosan figyeljünk partnereinkre és újdonságunk lehetséges hasznosítóira, mint a saját fejlesztési folyamatunkra.
A vevőközpontú innováció menedzselése - szisztematikusan
2006. 10. szám
A vevőközpontú innovációhoz több kell a puszta jó szándéknál. A frontvonalon végzett fegyelmezett vevői k+f munka hatására a kívánságainkból tartós versenyelőny – és növekvő piaci érték – válik.
Az Akadémia helye és szerepe Magyarország bővülő gazdasági lehetőségei terén
2007. 3. szám
A tudományt a fejlődés, az állandó változás jellemzi. Változik a tudomány álláspontja, rendszere, módszertana, változik a tudós gondolkodásmódja, és változnak a feltételek is.
Lehet-e üzlet a tudomány? Biotechnológiai leckék
2007. 3. szám
A biotechnológia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert az iparág –nagyrészt a Szilícium-völgyből kölcsönzött – struktúrája hibás. Az alaptudomány fejlesztését alapvető tevékenységként kezelő vállalatoknak új struktúrára van szükségük.
Az innováció klasszikus csapdái
2007. 3. szám
Az innováció újra és újra felbukkan a növekedési stratégiák központi elemeként. Ilyenkor a vállalatok sorra megismétlik a korábban már elkövetett hibákat. Hogyan kerülhetjük el a baklövéseket?
A HBR-LISTA. Áttörést jelentő elképzelések 2007-re
2007. 4. szám
A Harvard Business Review szerkesztőiként minden évben feladatunk a HBR-lista összeállítása. Az idén mozgósítottuk szerzőinket és olvasóinkat is, hogy megkeressük azt a húsz tanulmányt, amely provokatív és fontos új elképzeléseket tár elénk.
Felkészülés a tökéletes termékindításra
2007. 9. szám
A feladatok erőltetett végrehajtásának kudarca miatt a Steelcase kénytelen volt felpörgetni a termékfejlesztéssel kapcsolatos kritikus gondolkodást.
Vásárlói útmutató az innovációs bazárhoz
2007. 10. szám
Egyre több vállalat vásárol külső forrásból innovációt, legyen szó akár nyers ötletekről, akár piackész vállalkozásokról. Hogyan válasszuk ki az ajánlatok arzenáljából a számunkra legmegfelelőbbet?
Az innovációs értéklánc
2007. 10. szám
A legjobb innovációs gyakorlatok ösztönös átvétele helyett a menedzsereknek inkább egyéni, teljes körű megoldásoknak kellene helyt adniuk az ötletek alkotása, kialakítása és elterjesztése során.
A HBR listája – Áttörést jelentő elképzelések 2008-ra
2008. 4. szám
A rögtönzöttnek tűnő ötletek általában éveken keresztül formálódtak. A HBR-lista húsz átalakulást örökít meg fejlődésük egy-egy pontján (a HBR magyar kiadásában ezekből tízet közlünk – a szerk.). Egyik-másik kialakulóban van, kissé még homályos, és van olyan, amelyik élesebben körvonalazódik, s már majdnem beérett. Jó néhányuk meglepő, míg némelyikük ismerősnek tűnik.
Egészében véve az idei lajstrom azt jelzi, hogy a vállalatok működése és irányítása egyre inkább felszálló ágban van. A változás képviselői között megtalálhatók a fiatal, eredeti közösségi hálózati weboldalak, többszereplős online játékok, virtuális világok és az ezekhez kapcsolódó területek. A változások következményei többek között az újszerű működési modellek, a munkavégzés és az ügyfelekkel való érintkezés váltakozó valósága, a közreműködő technológia felmagasztalása, és a teljesítmény értékelésének egyre újabb mérőszámai. Ezek az átalakulások váratlannak tűnhetnek, de kezdettől figyelemmel kísértük, amint a bizonytalan kezdeményekből kihajtottak. Továbbra is kíváncsian figyeljük, hogyan nőnek és sokasodnak.
A lista összeállításához szerkesztőségünk körbejárta a lap szakértő szerzőit; ötleteket kért a HBR nemzetközi kiadásainak szerkesztőitől és a weboldalunk látogatóitól; valamint tavaly júniusban a Világgazdasági Fórummal közös brainstormingot tartott a kaliforniai Napa városában. 2008 januárjában a Világgazdasági Fórummal együtt házigadái voltunk a fenntartható és a nem fenntartható trendekről szóló műhelybeszélgetésnek a VGF davosi értekezletén.
Beszélnek-e egymással a mérnökei, amikor kellene?
2008. 4. szám
A költségtúllépések, az ütemtervbeli csúszások és a minőségi problémák gyakori oka, hogy nem állnak rendelkezésre időszerű információk vagy elérhető informátorok. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan kerülhető el ez a jelenség.
Az új termékek fejlesztésének racionálisabb megközelítése
2008. 5. szám
Ha a fejlesztési költségek magasak és a kísérletek gyakorta kudarcba fulladnak, célszerű átalakítani a vállalatnál a kutatás struktúráját: először keressük az igazságot, csak utána a sikert. Az Eli Lillynél végzett kísérletekkel mutatjuk be a módszert.
Valós? Győzhetünk? Megéri?
2008. 7–8. szám
A kockázatok és nyereségek egyensúlyban tartása az innovációs portfólióban.
Innovációgyilkosok
2008. 7–8. szám
Hogyan tehető tönkre pénzügyi elemzési eszközökkel az újdonságok létrehozásának képessége?
Párhuzamos vélemények
2008. 7–8. szám
Pártos Ferenc és Bojár Gábor az innovációról
A k+f gépezet újjáépítése a gyógyszeripar nagyjainál
2008. 9. szám
A gyógyszeripari cégeknek – önmaguk megmentése érdekében – fel kell darabolniuk óriási k+f részlegeiket, át kell alakítaniuk alapvető folyamataikat, és vissza kell állítaniuk a szenvedélyes tudósokat a felelős pozíciókba
A felhasználó-központú innovációs térkép
2008. 10. szám
Áttörést jelentő termékek és szolgáltatások lehetőségeit tárhatjuk fel, ha alaposan feltérképezzük a feladatokat, amelyeket a felhasználók el akarnak végezni.
A HBR listája. Áttörést jelentő elképzelések 2009-re
2009. 4. szám
Éves pillanatkép az üzleti élet alakulásáról.
Az együttműködés melyik formáját válasszuk?
2009. 4. szám
Azok lesznek az innováció új vezetői, akik megtalálják a kívülállók alkotta hálózat felhasználásának legjobb módját.
Az úttörő innovátorok megtalálása és figyelemmel kísérése
2009. 5. szám
Kreatív üzleti elgondolások létrejöttéhez az úttörő innovátorokat keményen próbára kell tenni, és a tehetségüket bölcsen kell felhasználni.
