|
Az integrált költségrendszerek ígérete és kockázata
1999. 2. szám
A számítástechnika fejlődésének következtében a vállalati tevékenységirányítási és ellenőrzési rendszerek rendkívül pontos és naprakész információkat képesek szolgáltatni a termelési és szolgáltatási folyamatok működéséről. Ezen valós idejű adatok sokszor túlzottan „frissek" a tevékenység alapú költségszámítási (ABC) rendszerek számára, hiszen a termék költsége és ezen keresztül ára nem változtatható az igény és a kapacitáskihasználás sokszor véletlenszerű, gyakori változása szerint. E két rendszer mellett létezik a pénzügyi irányítási rendszer, amely a külvilág számára közvetít rendszerint előírt struktúrájú információkat. E rendszerek kapcsolatát, a sokszor tévesen értelmezett információk kedvezőtlen hatásait, valamint a kölcsönhatások kihasználásában rejlő potenciális lehetőségeket a számítástechnika nyújtotta újszerű adottságok tükrében kell vizsgálni.
A költség, valamint kontrolling-témájú vezetői információk helyzetéről
1999. 2. szám
A vállalati információs rendszerek keretében a vezetők számos információt kapnak cégük gazdasági helyzetéről. Különféle okok következtében azonban használhatósági rés mutatkozik egyrészről a ténylegesen szolgáltatott információk, másrészről azok között, amelyek a vállalkozásokat érintő tudományos ismeretek és a technika mai színvonala alapján rendelkezésre állhatnak. A rés csökkentésének érdekében a cikk olyan eljárásokat vet fel, amelyek a költségszámítás módosításával többféle döntési pozíciókban nyújthatnak az eddiginél jobb információt. Ezekre is építve, a továbbiakban a cikk a kontrolling vezetésorientáltsága erősítésének lehetőségeit taglalja.
Óvatos léptekkel a számviteli aknamezőkön
2002. 4. szám
A jelenlegi gazdasági légkörben óriási nyomás nehezedik a vállalatokra. Alapvető elvárás, hogy az értékesítés növekedéséről számoljanak be és kielégítsék a befektetők bevétellel kapcsolatos várakozásait. Ennek eredményeképpen a SEC1 adatai szerint egyre több vállalat hoz nyilvánosságra félrevezető éves beszámolókat. Az eredményeket különösen sokan manipulálják. Az agresszív számviteli stratégiák kárvallottjai a részvénytulajdonosok; nem tudnak a valóságnak megfelelő képet alkotni a vállalat pénzügyi, vagyoni helyzetéről, és amikor felszínre törnek a problémák, a tulajdonukban lévő részvények értéke zuhanhat.
Hogyan ismerhetik fel a problémákat a részvénytulajdonosok - és a vállalati igazgatótanácsokban helyet foglaló képviselőik -, mielőtt robban a bomba? A szerzők szerint nem árt, ha a következő hat területre különös figyelmet fordítanak: bevételmegállapítás és elszámolás, céltartalékképzés várható költségekre, eszközértékelés, derivatívák, részesedési viszonyban álló vállalkozások közti tranzakciók, benchmarkinghoz használt információk. Ezek azok a számviteli "aknamezők", ahol a legnagyobb a katasztrófa valószínűsége.
A cikk feltérképezi az aknamezők veszélyeit. A példákban szereplő vállalatok között megtalálható a Metallgesellschaft, a Xerox, a MicroStrategy és a Lernout & Hauspie. A szerzők néhány olyan kérdést is felsorolnak, amelyek segítségével meghatározhatjuk, hogy a vállalat számviteli gyakorlatai nem túl agresszívek-e.
Tudásvállalati kontrolling
2002. 4. szám
A tudásvállalat a hagyományos vállalatoktól egy ponton jelentősen különbözik. Gyakorlatilag nincs tárgyiasult tőkéje. Ennek szerepét átvette egy nem tárgyiasult, nehezen mérhető, a számvitel számára láthatatlan tőkerész, a tudástőke.
Ha valami nem mérhető, akkor nem is menedzselhető - mondja a jól ismert menedzsment axióma. Azt jelenti ez, hogy a tudásvállalatok menedzselhetetlenek?
A tanulmány ezt a kérdést vizsgálja. Bemutatja, hogy a tudásvállalatok a láthatatlan tőke menedzsmentjét egy ugyancsak láthatatlan, de viszonylag jól mérhető kategória menedzsmentjén keresztül oldották meg; ez pedig a rendelkezésükre álló idő. A tudásvállalati kontrolling központjába a produktív és improduktív időfelhasználás menedzsmentje kerül, ami a hagyományos taylori módszerekkel már nem tartható kézben. Ezen belül is központi szerepet kap a legdrágább időnek, az improduktív időnek a hatékony, kontrollált felhasználása.
A hagyományos vállalatok menedzsereit esetleg ez a fejlemény hidegen hagyja. Ez nem a hagyományos vállalatok dolga - gondolhatják. A cikk rámutat, hogy azért ez nem ilyen egyszerű. A tudásvállalati jelleg lassan megjelenik minden hagyományos vállalat életében. Vannak tiszta tudásvállalatok, de tisztán "nem tudásvállalatok" már nincsenek. Ha valaki ezt hiszi, sokat árt magának. Ennyiben a tudásvállalat menedzsmentmódszerei fokozatosan a hagyományos vállalatok menedzsmentjében is meghonosodnak, és ezért tanulhatunk sokat a tudásvállalati kontrolling gyakorlatából.
Kinek van szüksége költségvetésekre?
2003. 4. szám
A modern vállalatok elutasítják a centralizációt, a rugalmatlan tervezést és a parancsoló-irányító vezetői stílust. Miért ragaszkodnak vajon egy olyan folyamathoz, amely alátámasztja ezeket?
Miért auditálnak rosszul a jó könyvvizsgálók?
2003. 4. szám
A valódi probléma nem a szándékos korrupció, hanem a nem tudatos elfogultság.
A korrupció elleni küzdelem és a pénzügyi (számvevőszéki) ellenőrzés
2003. 4. szám
Napjainkra a korrupció a gazdaság, az állami működés első számú, intézkedések sorát kiváltó "közellenségévé" vált, mert összetett hatásai révén jelentős mértékben rontja egy ország gazdasági fejlődését és versenyképességét.
Szögezzük le mégegyszer és utoljára: A részvényopciók költséget jelentenek
2003. 6. szám
A részvényopciókat a vállalatok nem számolják el költségként. A különleges elbírálás indokaként hangoztatott érvek azonban nem állják meg a helyüket. Vessünk véget az összevisszaságnak!
A nem pénzügyi jellegű teljesítménymérés hiányosságai
2004. 3. szám
A vásárlói elégedettséghez vagy az alkalmazottak fluktuációjához hasonló mutatók mérése hathatósan kiegészítheti a tradicionális könyvelést. A vállalatok többsége sajnos hanyag munkát végez.
Mennyi készpénzre van szüksége a vállalatnak?
2004. 3. szám
A tudásalapú vállalkozásoknak sokkal több készpénzre van szükségük, mint gondolnánk. Ez azért van így, mert számításba kell venniük a közvetett kötelezettségeket – az olyan befektetéseket, amelyek a tudásból fakadó elônyök valóra váltása érdekében szükségesek.
A részvényopciók árazása – egy fair értéken alapuló megközelítés
2004. 3. szám
Az opciók árazása fontos az elmélet számára, és hasznos a gyakorlat szempontjából is. A bemutatott újfajta kezelés garantálja, hogy a részvényopciók értékbecslése egyaránt tükrözze az ösztönzés szándékát és a piaci realitásokat is.
Az immateriális javakban rejlô versenyelôny fokozása
2004. 6. szám
A vizsgálatok azt mutatják, hogy sem a piacok, sem a menedzserek nem a valóságnak megfelelô értéket tulajdonítanak az olyan immateriális javaknak, mint a kutatás és fejlesztés. Az eredmény: nem optimálisan elosztott források. A probléma megoldásáról olvashatunk a cikkben.
Idővezérelt tevékenységalapú költségszámítás
2005. 3. szám
Sok vállalat felhagyott a tevékenységalapú árazással, mert nem tükrözte tevékenységeik komplexitását, megvalósítása túl sokáig tartott, kiépítése és karbantartása túl drága volt. E problémák megoldásának egy lehetséges módját mutatjuk be.
Készletvezérelt költségek
2005. 6. szám
A készletek jobban befolyásolják a költségeket,
mint gondolnánk. A készletvezérelt költségek
megismerése és menedzselése
nagy hatást gyakorolhat a haszonkulcsokra.
Számviteli alapelvek értelmezése a nemzetközi számviteli standardok szerint
2005.10. szám
Az európai számviteli beszámolók tartalmi eltérései
gyakran visszavezethetők az egyes számviteli alapelvek szerepének különböző megítélésére.
Balanced Scorecard: A kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer. Mérések, amelyek mozgásba hozzák a teljesítményt
2005. 12. szám - 2006. 1. szám
A Balanced Scorecard, azaz a kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer nyomon követi a vállalat stratégiájának fontos elemeit – a folyamatos fejlődéstől a partnerkapcsolatokon keresztül a csapatmunkáig és a globális színtérig. Mindez lehetővé teszi, hogy a cégek kiemelkedő teljesítményt nyújtsanak.
