|
Amerikai prosperitás Tocqueville nyomdokán az amerikai prosperitásról
2002. 1. szám
Mi az oka, hogy a vállalkozó szellemet az Egyesült Államokban csodálják, míg Európában befeketítik? Hogyan volt képes Amerika nettó 30 millió új munkahelyet teremteni az elmúlt 20 évben, miközben az Európai Uniónak, nagyobb lakossága ellenére, csupán 5 milliót sikerült? Mi táplálja Amerika növekedési vágyát és a termelékenység drámai javulását? Alexis de Tocqueville francia filozófus 1831-ben azért utazott Amerikába, hogy a börtönrendszert vizsgálja, és a demokrácia jövőképével tért vissza hazájába. Charles Handy megismétli Tocqueville szellemi utazását, de ő a kapitalizmusra összpontosítja figyelmét.
Mire való az üzlet?
2003. 4. szám
Az elmúlt évek vállalati botrányainak nyomában újra itt az ideje, hogy feltegyük magunknak a legalapvetőbb kérdést.
Lokális virágzás a globális gazdaságban
2004. 1. szám
Vajon a globalizációnak mindenképpen a helyi közösség kárára kell történnie? Egyáltalán nem, ha az adott közösség a koncepciók, kompetenciák vagy kapcsolatok világszínvonalú forrásává válhat. Példa erre a dél-karolinai Spartanburg-Greenville régió.
A gazdaságpolitika változó szerepe globalizáció idején
2004. 1. szám
Aligha lehet kétséges, hogy e század elején az egyik legsúlyosabb és leginkább vitatott probléma a globalizáció jelensége és annak hatásai; az olykor igen éles viták során talán csak abban van egyetértés, hogy sodrása elemi erejű.
A vállalati felelősségvállaláshoz vezető út
2005. 4. szám
A vállalatok nem válnak egyik napról a másikra felelősségteljes társadalmi szereplőkké. A plakáton a Nike metamorfózisa látható, amely a felelőtlenséget megtestesítő gyermektől a haladó gyakorlatokban élenjáró vezéregyéniségig a szervezeti fejlődés öt stádiumát jelképezi.
Törekedjen-e profitra a nonprofit?
2005. 6. szám
Egyre több nonprofit szervezet kezd vállalkozásba
– égve a vágytól, hogy kevésbé függjön az adományoktól –,
kiábrándító eredménnyel.
Megvágás
2005. 7-8. szám
A fiatal amerikai üzletember valamelyik fejlődő országban felfedezi, hogy semmi sem történik, ha nem kenik meg a megfelelő embereket. Saját etikai normái vagy a helyi szabályok szerint járjon el?
Kockázatmenedzsment egy instabil világban
2005.10. szám
Mivel a feltörekvő piacok részesedése a globális keresletből és kínálatból folyamatosan nő, a vállalatoknak jobb módszerekre van szükségük, hogy a politikai kockázatot össze tudják mérni a pénzügyi megtérüléssel.
Játékok és a magyar felsőoktatás
2007. 7–8. szám
Ha a magyar felsőoktatásban az elmúlt néhány évben végbement fejleményeket játékelméleti szempontból értelmezzük, akkor világosan látszik, hogy a pénzügyi-finanszírozási szemlélet előtérbe kerülése komoly veszélyeket rejt magában.
Megperzselt föld – A Kína-dilemma: környezeti kockázatok, gazdasági lehetőségek
2007. 11. szám
Kínában a szennyezettség olyan hatalmas méreteket ölt, hogy már veszélyezteti a multinacionális vállalatok szokványos üzletmenetét is. Ez a cikk realisztikus képet nyújt arról, hogy mire lehet számítani, illetve hogyan kezelhető a probléma.
A következő 20 év: hogyan alakul a fogyasztók és a munkavállalók viselkedése
2007. 12.–2008. 1. szám
Az egymást követő generációk a leginkább meghatározó történelemformáló erők közé tartoznak. Ha a különböző korszakokban végigkísérjük pályájukat, értelmezhetővé – sőt bizonyos fokig kiszámíthatóvá – válnak a hosszú távú trendek.
Kína+India – A két ország hatalma
2008. 7–8. szám
Kína és India, az ősi szövetségesek és korunk riválisai, csaknem öt évtized után újraépítik gazdasági kapcsolataikat. Ez a változás a multinacionális vállalatok számára soha nem tapasztalt kihívásokat – és potenciális előnyöket – jelenthet az üzleti világban.
A kreativitás kreatúrái
2009. 2. szám
A kor, amelyben élünk, a kiterjesztett érvényességű művészetek és a „nem alkotó” művészetek kora. A burjánzó illuzionizmus megjelenik a gazdaságban és a politikában is.
Vélemény – Jankovics Marcell művészetről és üzletről
2009. 2. szám
„Válságos válság”: esély az európai integráció elmélyítésére?
2009. 3. szám
A jelenlegi válság az európai integráció eddigi talán legnagyobb vizsgája. Ha sikerül a válságból esélyt teremteni és az ilyenkor is kínálkozó lehetőségeket kihasználni, az EU a 21. század egyik vezető hatalma lehet.
Vélmény – Beck György a globalizációról
2009. 3. szám
A nők és a jövőkép
2009. 5. szám
A 360 fokos értékelésekben a nőkről úgy vélik, hogy a férfiaknál kevésbé alkalmasak a jövőkép kialakítására. Bár lehet, hogy ez csak megítélés kérdése, mindenképpen akadályozza a nőket a legfontosabb pozíciók megszerzésében.
Válság! Arra figyelj, mi lesz utána!
2009. 9. szám
A válságot megérteni – a holnap döntéseinek feltétele. Ezért érdemes egy pillantást vetni a globális folyamatokra. Az nyer, aki túléli a vége felé közeledő krízist.
Gondoljuk újra a bizalom kérdését!
2009. 10. szám
A korábban elképzelhetetlen méreteket öltő csalás, kapzsiság és hozzá nem értés ellenére az emberekben még mindig túl nagy a bizalom.
Oroszország újjászülető államának ígéretei és kockázata
2010. 4. szám
A Putyin által vezetett kormány megmentette a kapitalizmust, de a vállalkozások számára a legnagyobb veszélyt a Kreml megújult centralizációs törekvései jelentik.
Változtatásvezetési kihívások az egészségügyben
2010. 6. szám
Közismert, hogy az egészségügyi rendszer változásokra szorul világszerte. Milyen tényezők akadályozzák vagy segítik ezt a folyamatot hazánkban?
A kínai szabályok
2010. 7-8. szám
Gyakorlati útmutató a népköztársaságban multinacionális társaságokat menedzselő vezérigazgatóknak.
A feltörekvő piacok rejtett kockázatai
2010. 7-8. szám
A modern kommunikációs technológia, a közösségi hálózatépítés és a játékelmélet segíthet megakadályozni, hogy a külföldi kormányok „elszabályozzák” a profitunkat.
Hogyan indítsunk vállalkozói forradalmat?
2010. 9. szám
A vállalkozásalapítások és a növekedés beindításához a kormányzatoknak olyan környezeti rendszert kell teremteniük, amely fenntarthatóvá teszi a vállalkozásokat.
Bemutatjuk, hogy mi az, ami valóban működik.
